Tiszainoka Község Önkormányzatának hivatalos honlapja

Intézményeink

Read More

Pályázatok, közbeszerzés

Read More

Letölthető dokumentumok

Read More

Polgármesteri köszöntő

Tisztelettel üdvözlöm községünk honlapjának látogatóját!

Szeretném röviden bemutatni az általam és általunk rendkívül szeretett kis községünket.

Tiszainoka község a Tiszazug gyöngyszeme, Szolnok és Kecskemét között helyezkedik el.
Megközelíthető a 44-es , valamint a 442-es főútról elágazó 4633-as közútról.
Településünk a Tisza folyó bal partján  található , a tiszazugi kistérség legkisebb községe vagyunk.
Lakosságunk 400 fő. Környezetünkben található a tiszakürti arborétum,
a cserkeszőlői  gyógy és termál fürdő. A folyó túloldalán Tiszakécske város helyezkedik el.
Községünk a csendes, nyugodt kikapcsolódásra vágyók legjobb választása.  
A falu lakossága rendkívül vendég szerető, minden idelátogatót szeretettel fogadnak,
családias, békés hangulat uralkodik településünkön. A közösség összetartó ereje  nagy,
így aki egyszer ellátogat hozzánk, azt a szíve mindíg vissza fogja húzni.
Várunk mindenkit szeretettel!
Minden önkormányzati hír, program és aktualitás követhető a Facebook oldalunkon is >>>






Kiss Erzsébet Eliza polgármester

Aktuális

Önkormányzati választás 2024.

Határozat a képviselő testület létszámának megállapításáról.

A dokumentum letölthető itt:

rendeletek és határozatok

Krónika – legfrissebb szám

A Krónika aktuális száma:


Az újság folyó évi korábbi lapszámai
és az előző évfolyamok itt érhetők el >>>

Tájékoztató lakossági kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról


A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján a kutak
vízilétesítmények, amelyek megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és
megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése határozza meg azon
kutak körét, amelyek engedélyezését a települési önkormányzat jegyzője végzi, egyéb esetben
az eljáró hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.


Mi a vízjogi engedélyezés célja?


 A kutak regisztrálása, amelyre a vízkészlétek mennyiségével való fenntartható
gazdálkodás miatt van szükség.
 A felszín alatti vizeink minőségi viszonyainak, esetleges szennyeződésének nyomon
követése. Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos!
 A kutakat megfelelő tudással rendelkező kútfúró szakember készítse, hatósági felügyelet
mellett.


Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?


A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez,
üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő
feltételeket együttesen teljesíti:

  1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
    védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen
    lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy
    rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
    kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  2. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel
    rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a
    háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  3. nem gazdasági célú vízigény;
  4. a 2. pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási
    feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és
    megszüntetéséhez;
    Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a
    területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság (Tiszainoka települések esetében a Jász-
    Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) hatáskörébe tartozik a kút
    fennmaradási, létesítési, üzemeltetési engedélyezési eljárása.
    Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó
    vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú
    vízigénybe bele tartozhat a locsolás és az állattartás során felmerülő vízigény kielégítése is,
    amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra
    tesz szert.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?


 Létesítési engedély: a jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak
engedélyezése.
 Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően
megvalósított kutak esetében.
 Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti
kérelem esetén.

 Üzemeltetési vagy más néven használatbavételi engedély: Azokra a kutakra, amelyek a
jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő
kutak üzembe helyezéséhez.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési és fennmaradási engedélyt akkor is meg
kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja. Amíg a vízilétesítmény létezik
(nem történt meg a szakszerű eltömedékelés, a megszüntetés) addig az engedélyezési eljárást
le kell folytatni.

Minden 1992. február 15. után létesített ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben
nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.


Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

 arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és
elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély
nélkül üzemeltetési engedélyt kell kérni,
 arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében
(mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna
kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
 minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítésére szolgál, a kút saját célú ivóvízműnek
minősül, újonnan csak ott létesíthető, ahol közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. Az
eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát, a vízminőség laboratóriumi vizsgálata
céljából. Ha az ingatlanon vezetékes ivóvíz van, és a kút kizárólag pl. nem gazdasági célú
locsolásra, vagy állatok itatására szolgál, akkor nem szükséges a népegészségügyi
szakhatóság részvétele.


A Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a
létesítő vagy üzemeltető, aki – a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – engedély
nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a
polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:
Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt,
ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.
A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot
fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény
vízgazdálkodási, környezet-, vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással
sem szüntethető meg, úgy a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell
utasítani, és az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő
mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás
során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási
költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII. 29.)
BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet I. pontja határozza meg a létesítési
engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt, a 2. melléklet II. pontja határozza meg az
üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát.

A 2. melléklet III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges
dokumentációt tartalmazza.

A fennmaradási és üzemeltetési engedélyezéshez szükséges dokumentumok:

  • kérelmező neve, lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje,
  • a vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási
    engedélykérelem esetén nem kell kitölteni)
  • a kút helye: irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszáma, helyrajzi
    száma, koordináták (földrajzi szélesség, hosszúság vagy EOV),
  • a vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény,
  • ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek
    elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános
    szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat
    eredménye,

A kút műszaki adatai:

talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben)

Csak fúrt kút esetében:

 iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
 csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
 szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,
 csak ásott kút esetében a kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m),
vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat);
 a kút felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház,
kútszekrény, kútsapka,

  • kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga;
  • csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m),
    vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat);
  • a használat során keletkezett szennyvíz mennyisége, elhelyezése;
  • fényképek a kútról és környezetéről.


Csak fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás
szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (Kútr.) 13. §-ában
szereplő szakemberrel szükséges aláíratni az engedélyhez szükséges kérelmet, nyilatkozatot.
(A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.
29.) BM rendelet melléklete: „6.8. Fúrt kút esetében a Kútr. 13. § (2) bekezdésének való
megfelelés igazolása. 6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal
rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a Kútr. 13. §-ban megjelölt
szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy
abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.)


Kérelmek beadásának módja:

  • személyesen: a hivatal megbízott műszaki ügyintézőjénél, ügyfélfogadási időben,
  • postai úton: 5464 Tiszainoka, Kossuth út 2.

Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány letölthető Tiszainoka Község
Önkormányzat www.tiszainoka.hu oldaláról.

Tiszainoka, 2023. március

Török István s.k.
jegyző


A dokumentáció letölthető itt:

rendeletek és határozatok

Közmeghallgatás

Galéria