Határozat a képviselő testület létszámának megállapításáról.

A dokumentum letölthető itt:

A Krónika aktuális száma:

Az újság folyó évi korábbi lapszámai
és az előző évfolyamok itt érhetők el >>>

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján a kutak
vízilétesítmények, amelyek megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és
megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése határozza meg azon
kutak körét, amelyek engedélyezését a települési önkormányzat jegyzője végzi, egyéb esetben
az eljáró hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

Mi a vízjogi engedélyezés célja?

 A kutak regisztrálása, amelyre a vízkészlétek mennyiségével való fenntartható
gazdálkodás miatt van szükség.
 A felszín alatti vizeink minőségi viszonyainak, esetleges szennyeződésének nyomon
követése. Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos!
 A kutakat megfelelő tudással rendelkező kútfúró szakember készítse, hatósági felügyelet
mellett.

Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez,
üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő
feltételeket együttesen teljesíti:

1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
   védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen
   lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy
   rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
   kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
2. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel
   rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a
   háztartási igények kielégítését szolgálja, és
3. nem gazdasági célú vízigény;
4. a 2. pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási
   feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és
   megszüntetéséhez;
   Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a
   területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság (Tiszainoka települések esetében a Jász-
   Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) hatáskörébe tartozik a kút
   fennmaradási, létesítési, üzemeltetési engedélyezési eljárása.
   Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó
   vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú
   vízigénybe bele tartozhat a locsolás és az állattartás során felmerülő vízigény kielégítése is,
   amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra
   tesz szert.
   

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

 Létesítési engedély: a jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak
engedélyezése.
 Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően
megvalósított kutak esetében.
 Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti
kérelem esetén.

 Üzemeltetési vagy más néven használatbavételi engedély: Azokra a kutakra, amelyek a
jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő
kutak üzembe helyezéséhez.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési és fennmaradási engedélyt akkor is meg
kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja. Amíg a vízilétesítmény létezik
(nem történt meg a szakszerű eltömedékelés, a megszüntetés) addig az engedélyezési eljárást
le kell folytatni.

Minden 1992. február 15. után létesített ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben
nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.

Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

 arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és
elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély
nélkül üzemeltetési engedélyt kell kérni,
 arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében
(mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna
kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
 minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítésére szolgál, a kút saját célú ivóvízműnek
minősül, újonnan csak ott létesíthető, ahol közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. Az
eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát, a vízminőség laboratóriumi vizsgálata
céljából. Ha az ingatlanon vezetékes ivóvíz van, és a kút kizárólag pl. nem gazdasági célú
locsolásra, vagy állatok itatására szolgál, akkor nem szükséges a népegészségügyi
szakhatóság részvétele.

A Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a
létesítő vagy üzemeltető, aki – a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – engedély
nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a
polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:
Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt,
ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.
A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot
fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény
vízgazdálkodási, környezet-, vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással
sem szüntethető meg, úgy a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell
utasítani, és az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő
mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás
során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási
költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII. 29.)
BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet I. pontja határozza meg a létesítési
engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt, a 2. melléklet II. pontja határozza meg az
üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát.

A 2. melléklet III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges
dokumentációt tartalmazza.

A fennmaradási és üzemeltetési engedélyezéshez szükséges dokumentumok:

• kérelmező neve, lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje,
• a vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási
  engedélykérelem esetén nem kell kitölteni)
• a kút helye: irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszáma, helyrajzi
  száma, koordináták (földrajzi szélesség, hosszúság vagy EOV),
• a vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény,
• ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek
  elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános
  szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat
  eredménye,

A kút műszaki adatai:

talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben)

Csak fúrt kút esetében:

 iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
 csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
 szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,
 csak ásott kút esetében a kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m),
vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat);
 a kút felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház,
kútszekrény, kútsapka,

• kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga;
• csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m),
  vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat);
• a használat során keletkezett szennyvíz mennyisége, elhelyezése;
• fényképek a kútról és környezetéről.

Csak fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás
szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (Kútr.) 13. §-ában
szereplő szakemberrel szükséges aláíratni az engedélyhez szükséges kérelmet, nyilatkozatot.
(A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.
29.) BM rendelet melléklete: „6.8. Fúrt kút esetében a Kútr. 13. § (2) bekezdésének való
megfelelés igazolása. 6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal
rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a Kútr. 13. §-ban megjelölt
szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy
abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.)

Kérelmek beadásának módja:

• személyesen: a hivatal megbízott műszaki ügyintézőjénél, ügyfélfogadási időben,
• postai úton: 5464 Tiszainoka, Kossuth út 2.
  

Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány letölthető Tiszainoka Község
Önkormányzat www.tiszainoka.hu oldaláról.

Tiszainoka, 2023. március

Török István s.k.
jegyző

A dokumentáció letölthető itt: